6. Kistestű Állatok

Európai Mókus
A rágcsálók osztályába tartozó emlős, amelyet neveznek még vörös- vagy erdei mókusnak is. Fej-törzs-hossza 21-30 cm, farokhossza 15-25 cm, testtömege 250-500 gr, az évszaktól függően (nyáron kisebb). Téli bundája a nyárinál vastagabb, sötétebb és szürkébb; a fülön levő szőrpamacs is sokkal hosszabb. Élőhelye a legkülönbözőbb erdőtípusok, a síkságtól egészen a hegyvidékig, de nagyobb kertekben és városi parkokban is gyakran előfordul. Fán élő állat; magasan, a fatörzs közelében, ágakból készített gömb alakú fészekben alszik.

Mezei Nyúl
Az emlősök osztályának a nyúlfélék családjába tartozó faja. Széles körben elterjedt Európa csaknem minden részén. Testhossza 50-70 cm, farokhossza 7-11 cm, testtömege 2500-6500 gr. Színe szürke. Hátsó, erős lábai segítségével képes akár a 70 km/órás sebességet is elérni. Magányosan él. Csak a szaporodási időben látható párosával vagy kisebb csoportokban. Minden ehető növényi részt elfogyaszt, legjobban a zsenge, nedves hajtásokat szereti.

Keleti Sün
A sünfélék családjába tartozó emlős. Népies elnevezése: sündisznó, sül és a sünkutya. Testhossza legfeljebb 35 cm, testtömege 400 - 1900 gr. Kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő hegyes tüskék vannak, amelyek csak születés után keményednek meg. Mellét fehér bunda borítja. Bőrizomzata fejlett, ezért veszély esetén tüskés labdává tud gömbölyödni. Hegyes pofája éles fogakat rejt, amelyekkel nemcsak a földigilisztákat, hanem egy kígyót is könnyen ketté tud harapni. Ősztől tavaszig, az avarba rejtőzve, téli álmot alszik.

Erdei Egér
Az erdei egér a házi egérnél valamivel nagyobb rágcsáló, amely az erdőkön kivűl megtalálható a szántóföldeken, vagy akár városi parkokban is. Gyakori rágcsáló, ennek ellenére ritkán lehet megpillantani, mert nagyon félénk, éjszakai állat. Teste 7–12 cm, farka közel 10 cm. Súlya 18-35 gr. Szőrzete hátán szürkésbarna, hasán fehér színű. Hátsó lábai hosszabbak mint a mellsők, ezért futás közben ugrálva halad. Föld alatti üregekben él. Magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik.

Kétéltűek
A kétéltűek a gerincesek egy osztálya. Elnevezésük arra utal, hogy bár ezek az állatok felnőtt életük legnagyobb részét a szárazföldön töltik, szaporodni – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag vízben képesek. Kikelés után kopoltyúval lélegeznek, ezt fejlődésük során később tüdő váltja fel. A Kőd-erdőben is találkozunk kétéltűekkel, ezek a:
  Sárgahasú unka;
  Gyepi béka;
  Barna varangy;
  Erdélyi pettyes gőte;
  Tarajos gőte.